Recsk, munkaszolgálat, társadalmi elszigetelődés. A Nemzeti Emlékezet Bizottság szervezésében megkezdődött a magyar gulágvilágról szóló konferenciasorozat. Tudósításunk.
Nyitókép: a recski emlékmű
A Nemzeti Emlékezet Bizottság konferenciasorozatot indított útjára, amelynek célja a magyar gulágok világának bemutatása. Gulyás Gergely a nyitórendezvényen arról értekezett, hogy a köztudatba jobban bele kell emelni történelmünk egyik legtragikusabb korszakának eseményeit. A gulág világát az ország megtörésére létrehozott szervezetnek nevezte, amelyet a rendszer ellenségeivel való leszámolásra fejlesztettek ki a magyarországi kommunisták. Beszédében kitért arra a problémakörre is, hogy milyen nehézségei lehetnek a hiteles történetmesélésnek, hiszen
A történelemkutatás eredményei a miniszter szerint jövőformáló erővel bírnak, és az új nemzedék számára kell elérhetővé, kézzelfoghatóvá és átélhetővé tenni a múlt üzenetét. Mindezt pedig olyan módon, hogy elfogadható legyen mindenki számára. Fontos szem előtt tartani ugyanis, hogy a természetes érzékenységet kiváltó történelmi tragédiák megismerésére és az ebből eredő következtetések levonására nem mindenki áll készen.
A magyar kommunista terror Recsken
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke Recsk és a magyar gulág fogalmát a kommunista terror szimbólumaként említette beszédében. Amíg a gulág Szolzsenyicin óta a kiszolgáltatottság és az embertelenség jelképe, addig
Kifejtette, hogy a gulágokkal emberek tízezreit lehetett elszigetelni a társadalomtól, továbbá hogy a kommunista rendszer kiépülése valójában már 1945-tel elkezdődik, és 1953-mal sem lehet lezártnak tekinteni. Bár a kényszertáborok felszámolásával kicsit föllélegezhetett a társadalom, azonban távlatosabb következményként a táborokból kiszabadultak nem tudtak azonnal beilleszkedni a régi környezetükbe. Rendőrhatósági megfigyelést kaptak, és sok esetben nem kaphatták vissza a régi munkájukat sem. A kiállítás és programsorozat célja az ő tragédiájuk földolgozása és egy olyan történelmi kor ábrázolása, amelyről nagyon kevés vizuális információ maradt fönt.
Bíróság vagy „tábor”?
Zinner Tibor, az ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék tanára beszédében Rákosi Mátyásról és az internálás témaköréből emelte ki a Szovjetunió érdekszférájába került Magyarország legfőbb társadalmi problémáit. 1950 április 24-én három személynek terítettek Rákosi Mátyás lakásán: a meghívónak, a köztársasági elnök Szakasits Árpádnak és vejének, Schiffer Pálnak. A köztársasági elnök még azon a napon őrizetbe került. Az ebéd így indult, hetekkel később pedig gyors tempóban zajlottak az internálások. Zinner Tibor bemutatta a kommunista vezetés jogi háttércsapatát is, illetve a történeti feltárások legfőbb nehézségének elsősorban a horrort nevezte meg, amellyel a kutató találkozhat nap mint nap a korszak tanulmányozása során.
A világ legősibb, ma is tömegesen beszélt nyelvét, hangsúlyait, rejtett üzeneteit több mint kétezer éve nem érti a Nyugat. A „nagy nyelvi fal” egyszerre járul hozzá Kína mai sikeréhez és rejtelmességéhez. Hogyan állították ezt az archaikus kódot a kínai modernizáció szolgálatába?
A történész szerint a fejedelem hozott egymásnak ellentmondó döntéseket, de mindig a realitásokhoz alkalmazkodva: képes volt nagyívű terveiről lemondani, ám az adott körülményeket országa számára maximálisan kihasználni.
Újabb bizonyíték, hogy a leköszönő amerikai adminisztráció és nagykövet bosszút akar állni azért, mert Magyarország és a magyar kormány Donald Trumpot támogatta a választási kampányban.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
Külföldön biztonságos menedéknek hitték Magyarországot, nem számoltak a német megszállással, ugyanakkor egész világhálózat végezte a zsidómentést hazánkban is – derült ki.
Szokatlan, hogy más országok NATO-nagykövetei vitatott atlaszt kapnak, amelyben ugyan Nagy-Magyarország nem szerepel kifejezetten, de a térképek és a kísérő szövegek vitatottak.
Háfra Noémi egy interjúban bevallotta, fel akart hagyni a kézilabdázással.
Ezúttal sem hazudtolta meg önmagát a jelenleg Cipruson dolgozó egykori válogatott labdarúgó, Horváth Ferenc, aki egy interjúban többek között arról beszélt, hogy „zsigeri szinten utasítják el a magyar edzőket”.
